2016. október 7., péntek

15 perces fotósorozat

15 perc. Szerintem ennyi időt érdemes rászánni. Ha ennél kevesebb szüneted van inkább halaszd későbbre. És most tényleg a fotók nézegetése emészti fel e 15 percet, szöveges részt olvasni alig kell. Ebben legalább követem a globális tendenciát. Az emberek egyre kevesebbet olvasnak, én meg egyre kevesebbet írok. Kényelmes megoldás, de az információnak, a hangulatnak, az érzéseknek át kellene jutniuk a nézőhöz. És csak a fotók adhatják át. Remélem sikerül nekük. Szóljatok már vissza ... sikerült? 

Az alábbi helyszínek majd mindegyikéhez Szolnokon élő fotós barátom unszolására mentünk ki. Rájött hogy mégiscsak itthon vannak a legjobban fotózható természetfotós témák, és szorgalmasan visszajön értük. És nincs egyedül ezzel ...

Mohos láp – Szent Anna tó

A klasszikus, az örökzöld. Nálam legalábbis. Nem számít hány alkalommal vagyok ott. Ha jó képet készíteni nem mindig sikerül is (újszerűt még ritkábban), akkor is jól érzem magam. Elég ha leülhetek a parton, és élvezhetem a hangulatot. Szeretem na. Főként hajnalban. Jó együtt ébredni a természettel. Főként itt ...













Bodoki havasok

Most jövök rá hogy soha nem voltam hajnalban itt fent. A napkelte nem érvényesül eléggé, ezért mindig a napnyugta színeit vadásszuk. Most is így történt, bár kevés eredménnyel. Lehet hogy a hajnalt is ki kellene próbálnom?





Kerc

Régóta listás helyszín nálam. De ahogy sok másnak is, az én esetemben is váratott magára. Valahogy soha nem volt elég idő rá. Pedig megéri. Nagyon is. Méltatlanul hanyagolt látványosság, történelemmel átítatva. Jóég tudja miért nem látogatják többen ...






Alsórákosi geológiai rezervátum

Egész pontosan egy bánya. Régóta vágytam ide. Nincs is messze ... de na, tudod ... valahogy ez is kimaradt eddig. És csak kevés jó képet láttam erről a helyszínről készítve. Vajon nehéz ott fotózni, vagy tényleg senki nem jár arra? Hát megnéztük. Miután jó ideig várakoztunk a vihar elültére, türelmünket díjazta az anyatermészet, és egy szivárványos, színpompával kezdődő napnyugtával kedveskedett. Ezúton is köszönjük. Elárulom hogy nekem igencsak tetszett ...















Bucsecs – Simon

Már be sem kell mutatnom. Mostanában minduntalan előtérbe került a Bran kolostor környéke (Simon község). Már láthattatok egy őszi és egy tavaszi sorozatot, és most álljon itt egy nyári is kiegészítésként. Szerintem télen sem lehet kutya. Azt hiszem idén télen megnézem! Ki tart velem?









12 megjegyzés:

Zsolt Szatmári írta...

Szerintem átjött az érzés, különösen annak, akinek már volt része hasonló élményben személyesen, élőben is. Sajnos igaz, hogy sokan már nem szeretnek olvasni, illetve csak átfutnak a szöveges részeken, azt igazából nem értelmezik. Egy kép többet mond ezer szónál... szokták mondani. De én mégis úgy érzem, hogy amikor gyönyörű tájképeket nézek bármiféle leírás nélkül, csak egy művészi címmel... szóval úgy érzem, hogy valami hiányzik. És ilyenkor én -mint a fent említett olvasók- gyorsan lapozok is tovább. Szóval kell a szöveg... szerintem.

Grimpix írta...

A husevo nagyon elnok :) Az osvenyrol fotoztad, vagy van egy rejtekhelyed? Hat persze, hogy itthon vannak a legjobb helyek, aze nem masutt lakunk. Most latom, en fel se tettem a tavalyi kerci kepeket (eleg duzzogos idoben voltunk), pont Alsorakossal egyben kirandultunk arra mi is. Szoval latogatjuk mink is szaporan. Es azert jo ide irni, mert facebookon a hozzaszolasnak sincs olyan zamata :)

Robert Várszegi írta...

Kedves Barna! Köszönöm a jelenlét élményt. Ahogy nézegettem a képeidet egy-egy szó jött fel bennem mint tér, csend, nyugalom, fény, levegő, víz,
derű. Köszönöm ezt a lélekjelenlétet. :)

Zoltán Füzesi írta...

Nagyon szép és kerek összeállítás, köszönet érte! :)

Névtelen írta...

Csodálatos ! igazi élmény volt.

karonka írta...

Én szívesen csatlakoznék egy Bran környéki fotózáshoz! (T.K.Áron)

Bereczki Barna írta...

Köszönet a hozzászólásokat! Örülök hogy rövid időre visszalátogattatok ide!

reka írta...

Átjött, Barni! Zseniálisak! És megjött a kedvem Kerc-re (is) elmenni. :)

Unknown írta...

Barni, nagyon szépek a képek, ezt nincs is mit vitatni, de én mégis a mögöttük levő embert, illetve annak lelkét látom. Talán nem is a lelkét, mint inkább a gazdag lelki világából a természetre figyelő, a természetet szerető és tisztelő érzésekre. A nappal együtt kelni egy domboldalon vagy egy fa alatt. A nappal együtt nyugodni le, hallgatva a "lefekvésre" készülő madarak egyre lágyabb hangját. Mindha egy kis gyereket hallanék olyankor aki álmosan szól az Édesanyjához.
Nem részletezem tovább. Bennem is felébresztettél egy szúnyadó emléket. Bíztatást kaptam, hogy folytassam amit abbahagytam.
Köszönöm neked !

Unknown írta...

Meseszép fotók.

Névtelen írta...

Sikerült, különösen Simonnál.
S.

Bereczki Barna írta...

Azta ... tényleg köszönöm a bejegyzésre szánt időt. Örülök hogy sok olvasóban visszhangra találtak
a képek, és bátorítást, bíztatást küldtetek nekem hogy mégse hagyjam ezt az egész blogos dolgot a fenébe.
Köszönet! Igyekszem időnként vissztérni egy-egy új anyag bemutatásával ...

Megjegyzés küldése