2012. augusztus 31., péntek

Fogarasi havasok - fotóséta

Elsősorban egy hírrel szeretnék kirukkolni. Aki ismeri a Fogaras hegység szombatvölgyi túraútjait, az azonnal tudja miről beszélek. Tehát: pár évvel ezelőttig - amíg egy nagy ár el nem mosta a völgy alsó szakaszait - autóval fel lehetett jutni a menedékház alatti erdős szakasz nagy részén. Pontosan addig a kis fapadocskáig amelynek romjait még most is látni a patak jobboldalán.  Innen már 1 óra alatt fel lehetett jutni a házig. A hír az hogy a híd épül, a patakmeder kiszélesítve és kirakva - római módra - kövekkel, bármilyen autó átmehet rajta, illetve a baloldalon futó régi utat újra kiszélesítették, útnyomókkal megnyomták .. gyakorlatilag bármilyen autó feljuthat. Eddig a jó hír .. de - mint mindig - jár mellé a rossz is, pontosabban hogy ezúttal nem álltak meg a kispadnál. A patakmedren átmentek a gépekkel, és bár egyelőre még nehezen használható, haladnak tovább felfele, letarolva az erdőt, vágva a hegyoldalt, terelve a patak folyását .. és nem úgy néz ki mintha lelkesedésük apadna .. íme két fotó (Sz. Árpi fotói) a jelenlegi állapotokról ..

Ezek már a régi út fölötti szakaszok ...


Nos, mindenki értékelje érdekei szerint .. de én szívesebben gyalogolok 1-1,1/2 órát a házig, mint autóparkot és manele-t találjak a menedékház környékén .. 

Ennek ellenére mutatok néhány fotót a hegység érintetlennek maradt részeiről is .. 
Hogy hová is volt a túra? Természetesen a Moldoveanu csúcsot céloztuk meg .. először gyors egynaposra tervezve a látogatást, majd kétnapos "fotósra". A Galasescu tó partján vertünk tábort - már csak azért is hogy a zsákokat ne kelljen tovább cipelni - és onnan "ugrottunk" fel másnap reggel a 2544 méteres csúcsra.  De mivel ismét nem vagyok beszédes hangulatomban egyszerűen feltöltök pár fotók, hadd próbálják meg ők elmesélni a látottakat .. 

A Galasescu tó - 2168 m 

A tó fölötti nyereg -

Végtelen gerincek .. baloldalon a Moldoveanu csúcsa 2544 m


A Nagy Vistea menedékhely .. az azonos nevű nyeregben

A Galasecu tó .. és szokványos faunája


A Kis Ablaknál látható új menedékhely (fotóvoltaikus rendszer, konnektorok, stb .. )

A Balaceni torony .. a Nagy Ablakből lefele ereszkedve  ...

Ja . .és persze voltunk fent a csúcson is .. ha érdekel valakit .. nemzeti színekben díszelegve ... 

Moldovejánu csúcs .. 2544 m. .. és a csapat



2012. augusztus 17., péntek

Molnár fogak - Bucsecs

Akár a fogyókúrás aki mindig a következő hétfőtől kezdi a koplalást, mi is már két éve mindig a következő hétvégére tervezzük a Molnár (Moraru) fogak átmászását. Azon könnyen mászható de igencsak látványos gerincélek közé tartozik amelyek gyakorlatilag kötelező programként kellene szerepeljenek minden hegyjáró ember programjában. Nálam is a látványos gerincélek sorozat részeként került sor rá végre július végén.
M. Lacival tervezett túránkra az utolsó pillanatban csatlakozott G. Laci is .. aki végül az utolsó utáni pillanatban ott is hagyott az első kötélhossz előtt, medve és zergék után kutatva a hegyoldalba. Blogját végigkísérve senki nem csodálkozhat e hirtelen döntésén. Mi sem tettük .. 

A Molnár fogak látványa északról
No de visszatérve az elejére, a Molnár fogak leggyorsabb megközelítése a Bujorului (magyarul - havasszépe vagy talán a rhododendron kifejezés ismertebb) szakadékvölgyön át lehetséges. Itt pár sziklaküszöb - mifelénk "szöktető" :) - végezteti el a mászáshoz szükséges bemelegítést, amit tempósan hagyunk hátunk mögött, vagyis inkább lábunk alatt. Ez valahogy mindig úgy van hogy ha az egyikünk gyorsan mászik a csapat többi tagja is nyomul utána .. már hogyan is maradhatnánk le? M. Laci haladt is felfele ütemesen, és nemcsak a lábszárainkhoz verődő csalán csípéseinek tudható be a dolog. 
Hamarosan ott is vagyunk az első fog alatt .. beülünk egy szélvédett szikla alá reggelizni. Itt veszi észre G. Laci azt a medvét (mert neki erre már kialakult a szeme is) ami miatt hirtelen elmegy az étvágya, és rövid köszönéssel elindul utána a meredek párkányokon. Erről ennyit ... 

A Molnár fogak alatti párkányok .. lent a Szarvasok völgye
E hirtelen létszámcsökkenés után mi is elindulunk .. beöltözünk "alpinistának", és már hallom is valahonnan fentről M. Lacit hogy stand kiépítve és indulhatok .. Innen kezdve váltogatja egymást a tűéles gerincek és kitett szakaszok mászása illetve a fogakról való kötélereszkedés. Mindezt igencsak látványosnak és "légiesnek" kell elképzelni .. olyan mélységekkel mindkét oldalon hogy a kitettséghez szokott hegyi ember egyensúlyérzéke is igazi próbatételre van ítélve.  A fogak teljes átmászása kb 1,5-2 órás szórakozás, de a látvány az ami igazán felpörget. Ilyen perspektívából csak kevés helyen lehet szemlélni a világot ... 



Csakhogy én is rajta legyek egy képen - köszi Laci
Visszatekintve .. M. Laci fotója
Innen felballagunk az Omu csúcsra .. közbe megpróbálunk becserkészni egy zergecsoportot, hátha lencsevégre kapjuk őket, ami tájfotókra berendezkedett fotósnak nem is egyszerű, széleslátó lencsével gyakorlatilag pár méterre kell megközelíteni őket. Csak ez sikerült :


Csúcsról lefele találkozunk G. Lacival .. a párkányokon ereszkedett be a Szarvasok völgyébe .. egésznapos vadcserkészés után. Részletek a Laci blogján ízelítő az ő fotóiból: 




Hazafele még megállunk rövid "agrófotóra" - hmm . .vajon most kitaláltam egy új kifejezést ??

2012. augusztus 14., kedd

Tengerszemek - Retyezát

Méltán furcsa lehet magashegyekben nem túrázók számára a kifejezés: tengerszem.  Mi a jóég lehet egy tengerszem? Milyen köze lehet a tengernek a hegyekhez? Én sem fogok itt irodalmi szómagyarázatok nehézkes világába bonyolódni ... maradjunk abban hogy valaki egyszer tengerszemnek nevezte a magashegyek glaciális völgyeiben kialakult tavakat, és ez így megmaradt a köztudatban. Azt nem titkolhatom hogy a tükrözés téma a fotográfiában amúgy is kedvenc témám .. viszont a tengerszemek ennél sokkal többet nyújtanak. Nemcsak partjain sétáló mélabús tekintet talál benne értelmet, depressziós öngyilkosjelölt kémlelheti fekete mélységét (he..he) .. de tükre lehet a világnak, égboltnak, emberi arcoknak és léleknek egyaránt. Egy fotózásokban utazónak még ennél is többet adhat. Szimmetriát, egyensúlyt, mélységet ... 
Ezeket kerestük mi is ott ahol a Kárpátokban ez leginkább megtalálható ... a Retyezát hegységben. Mint mindent ami jó és értékes, nem könnyű elérni. Ezúttal sem volt az .. zsákjaink súlya alatt szuszogva próbáltuk elérni a hegység tavakkal tarkított glaciális völgyeit .. és eltölteni pár napot e kőtömbökkel és tengerszemekkel teletűzdelt kis sarkában a világnak. És természetesen átélni és megörökíteni azon pillanatokat .. remélve hogy egyáltalán tükrözheti az élményeket. Hogy mennyire sikerült visszaadni fotóinkban azt amit barátaimmal megéltünk .. hadd döntsétek el ti. 

Lolaia vízesés

Pietrele völgy - háttérben a Bucura csúcsokkal
Pietrele tó 
Taul Portii (Kapu tó)
A Judele csúcs (2398m)
Judele csúcs és a Kapu tó
A "lánytavak" - balról-jobbra (legtávolabbitól - Lia, Ana, Viorica,  Florica)
Lia és Ana tavak
Judele csúcsról: Bucura csúcs (balról - 2433m) és a Peleága csúcs (jobbról - 2509m)
Judele csúcsról a Bucura völgy tengerszemei
Retezát csúcs (2482m)
Mormota - Gál Laci fotója