2015. január 16., péntek

Egyszer volt ... az ősz elmúlása


Már mindenki a tavaszt várja és én még mindig a tavaly őszi emlékekből idézek. Igen, tudom, már hanyagságnak minősül ... már elmúlt .. lassan újjáéled a természet, és mégis kellemes lehet, talán a tűz ropogását hallgatva elidőzni rajta.
De vegyük szerre, időrendi sorrendben, az első havazás előtti utolsó pillanatig :) ...

Siriu - avagy Szilonhavas ... ki találta ki ezt a nevet is nem tudom, ám már Orbán Balázs is így nevezte, így belenyugszom én is. Gyakorlatilag a Bodzai havasok részét képezi, énnekem első látogatásom és bizton állíthatom hogy meglepően látványos. 
A Szelek kapujától ereszkedtünk enyhén a Sasok taváig, majd ugyanezt néztük a legmagasabb csúcsról, illetve a főgerincről is. A végtelennek tűnő erdők fölé emelkedve gyönyörű látvány nyílik róla minden irányba. Szokatlan szögből látni róla a más perspektívából már jól ismert Csukás vagy Pentellő csúcsait. 
És bár a szél a lelket is kifújta belőlem, mégis melegen kellemes emlékekkel maradtam, no meg pár jobbacska fotóval is ...

A Sasok tava ...





Csíki havasok - Kászonok környéke - a késő ősz élénk színeit kergetve szerettünk volna egy naplementét elkapni a kopár bércekről. El is indultunk időben, ám valahogy mégis annyira későre értünk a helyszín közelébe hogy az utolsó párszáz méter emelkedőn már kétségbeesetten rohantunk, félszemmel folyamatosan a lebukni akaró napot figyelve. Aztán mégis kaptunk szűk negyedóra naplementét, majd a gyors sötétedéstől hajtva még próbálkozhattunk rövidet ...






Magura - Pestera. A fotósok által - nem véletlenül - annyira közkedvelt helyszín, két falu elszórt házakkal, beékelődve a Királykő és a Bucsecs közé, minden évszakban gyönyörű tájképekkel szolgál.
Egy igazán színes társasággal volt szerencsém túrázgatni, ahol Kolozsvártól Háromszékig szinte minden nagyobb település képviselve volt. Tisztességes, barátságos képviselőkkel :) ...
Hosszan gyalogoltunk végig a késő ősz szokatlanul forró napsütésében, minden irányban panoráma, színek, sűrűn fotózgattunk, csakhogy elég volt a meglévő tárhely ...
Íme egy kis izelítő ...


... háttérben a Kiskirálykő (jobbra), illetve a Királykő főgerincének északi csücske ..

... háttérben a Bucsecs hegység nyugati falai ...

Nemere hegység - a felsőháromszéki Lemhény falujából, a Veresvízi magasláp térségén át közelítettük meg a Nagy Nemere csúcsot ... ezúttal terepjáróval, igencsak hosszú gyaloglástól kímélve meg a társaságot. Sőt .. csak akkor hagytuk pihenni a lóerőket amikor már tényleg sajnáltuk a lovakat. Fotózni tehát volt idő bőven. És némi szerencse is hozzá, hiszen keletről vastag felhőréteget tolt be a szél hosszan a völgyek mentén, és a csúcsok, akár a szigetek a végtelen óceánból, fejüket kiemelve kínáltak csodás fotótémát. És a Nagy Nemere csúcsáról tényleg van amit látni. Északra a Tarkő hegység és a Csíki havasok csúcsai csak karnyújtásnyira voltak, nyugatra a nemere széles gerincei, délre a Nagy Sándor csúcs magasodott, és a mögé bújt Háromszéki havasok, keletre meg a végtelen felhőtenger, eltakarva az alant nyüzsgő emberek világát. 








Becsületszavamra, a közvetkező bejegyzésben havat fogtok látni ... ígérem ! :)