2014. december 22., hétfő

Újra otthon - Szent Anna - Mohos rezervátum


Most hogy télidőre váltott a táj, és a hosszú estéken végre sikerült némileg rendet rakni az őszi fotóanyag kusza egyvelegében, bátorkodom - nem föltétlenül időrendi sorrendben - megmutatni néhány jobban sikerült próbálkozásomat. 
És mert a Szent Anna tó, és a Mohos tőzegláp továbbra is vezeti a ranglistát, hadd kezdjem őszi sorozatom ezen táj sokadjára ismételt látogatásának felelevenítésével ...

Két alkalommal kerestem fel ismerős ösvényeit, hangulatos hajnali órákban álltam szótlan, csodálattal szemlélve az ismert táj újabb fényjátékát ... és most visszagondolva jut eszembe hogy talán fotózni is elfelejtettem lenyűgöző pillanatait.

Első alkalommal még nem teljesedtek ki az ősz igazi színei, így elsősorban azokat az egyedi pillanatokat lestem amelyek számomra valamilyen újdonságot mutattak. 








Ám másodszorra a színek jelentették a témát ... A Mohos olyan fényekkel ajándékozott meg ami képes volt elhalványítani minden eddigi emlékemet róla .. csak kapkodtam a fejem, és újra azzal az érzéssel jöttem el hogy nem sikerült megörökítenem legkiemelkedőbb pillanatait ... 
Íme azok amelyek mégis megmaradtak ...