2017. március 13., hétfő

Egy lépéssel közelebb

Hosszú évek óta azon álmodozom, hogy Erdélyben meg tudnék-e élni túravezetőként. Lassan 22 éve annak, hogy komolyan foglalkozok hegymászással, hegyvidéki túrázással, ráadásul túravezetéssel is, úgy másodállásként. De hogy e hobby valamikor a megélhetést is jelenthetné számomra, nos az egészen az elmúlt évekig csak álom volt, és egészen az idei évig csak terv.

Aztán 2016-ban, némi biztatásra, beadtam egy pályázatot a Bethlen Gábor Alap által kiírt programra (Határon túli fiatal vállalkozások támogatása), és hát, örömömre, egyike voltam azon pályázóknak, akik megkapták a támogatást. És hát nekifogtunk ... egy lépéssel közelebb kerülni az álom valóra váltásához. Ezúton is köszönet bizalmukért!

Beszereztük azon eszközöket, amelyeket hasznosnak ítéltem a tevékenység szempontjából, és határidőre sikerült egy tartalommal feltöltött, működő weboldalt is összerakni. Bár az oldal folyamatos bővítés alatt fog állni, már elérhető a világhálón, és azon elképzelés alapján lett felépítve, hogy egy már kész turisztikai programokat felvonultató felület helyett, egy kedvcsináló, gazdagon illusztrált oldal legyen, aminek alapján a látogató eldöntheti, hogy őt milyen túra érdekelné, és melyek azok a helyszínek, amelyeket meglátogatni szeretne. Ezek után már csak pár alapkérdésre kell válaszolnia egy, a weboldalon elérhető online nyomtatványban, aminek alapján én személyre szabott túraprogramot állíthatok össze számára.

Korábbi tapasztalataim szerint minden előre megtervezett program vége ugyancsak az lett, hogy a csapatra kellett alakítani azt, így miért ne kezdenénk már elsőre így? Mit szóltok? Ha te olvasnád a weboldalt, tetszene ha a teljes program igényeidre lenne szabva? Őszintén szólva, nekem tetszene …

Éppen ezért szól a weboldal majdnem mindenkinek, és nem csak korábbi tapasztalattal már rendelkező természetjáróknak. Vagyis pontosítok … majdnem mindenkinek. Merthogy a természet iránti szeretet, elkötelezettség, és tisztelet elengedhetetlen. Márpedig itt elsősorban a természeti környezet az ahová igyekszünk …

Igyekeztünk tehát egy nem túlzsúfolt, de elégséges információkkal kiegészített szöveges tájékoztatót írni, saját fotóimat felhasználva bemutatni azt képeken is, remélve hogy meghozza a kedvet egy utazásra.

Olvassátok tehát, mutassátok másnak is, írjatok vagy hívjatok ha bármi kérdés felmerül, és természetesen közöljétek velem ha hibát észleltek, ha bármit hiányosnak, elégtelennek, vagy éppen ellenkezőleg, zsúfoltnak, netán fölöslegesnek találtok. Minden visszajelzésnek örülök majd!

2017. február 2., csütörtök

Téli kalendárium - második rész

Listákat írni hatékony dolog. Akkor is ha a boltba kell menni vásárolni, de túrázóként is. Valahányszor fotókat látok, vagy leírásokat olvasok egy-egy érdekesnek tűnő helyszínről, feljegyzem. Így aztán folyamatosan látom hová kellene eljutni. Bár általában gyorsabban hízik a lista mint ahogy én lefogyasztani bírom, a 2016-os évet meglepően jól zártam ilyen tekintetben.

Némethavas

Ezen új helyszínek egyike volt a Némethavas is. Mi az iskolában még Garbova néven tanultunk róla, de ma már külön hegycsoportként kezelik. Így lett Bajhavas-nak nevezve (Baiului - RO) a Prahova völgy felőli magasabb oldal, és kapta a Némethavas nevet (Neamtului – RO) a távolabbi, észak-keleti rész. És én eddig ez utóbbi hegycsoporton egyáltalán nem jártam. Egészen mostanáig. Merthogy alacsony, és unalmas lehet, és csak gyalogolni kell rajta. De hát az ember változik, és ma már másképp viszonyulok ezekhez a hegyvidékekhez. Persze már hallom is amint egyesek mondják - Mert öregedsz, azért! Nos, ezt teljesen határozottan nem cáfolhatom, de azt biztosan állíthatom, hogy ha néha „öregnek” érzem is magam, az nem a hegyekben történik meg. De nem ám! Szerintem az ismeretlen utak keresése, a felfedezés öröme hajt. Mindjárt jobban hangzik, nemde? J
Egy szó - mint száz, tetszett a gyephavas gerincéről nyíló panoráma, a hely hangulata és elszigeteltsége. Leírásokat is keveset találni róla, egy régi térkép alapján és tapasztalatunkban bízva indultunk el bejárni a hegység központi, és persze legmagasabb zónáját. Azugáról, az ugyancsak Azuga nevet viselő völgyön lehet feljutni autóval, rizikóra, mert az erdei út elején tiltótábla figyelmeztet, hogy jókora büntetés várja a kihágásra hajlamosakat, egyszerű földi halandóknak tilos lévén behajtani. Ennek ellenére az utat tisztítják, bármilyen járművel könnyen fel lehet jutni a kiszemelt hegylábak alá.
A meredek erdős szakaszon sejthető ösvényt követve tapostuk a havat, majd hamarosan az erdősáv fölötti havasról fotózhattuk a kitárulkozó panorámát. És micsoda panoráma az! Körös-körül, ameddig ellát a szem, hegyek és hegyek sorakoznak szorosan egymáshoz simulva, amiből a Bucsecs hatalmas keleti falai, a Nagykőhavas sziklái, és a Csukás távoli gerince emelkedik magasabbra.

A főgerinc - szemben a legmagasabb csúcs, jobbra háttérben a Csukás hegység

A mellékgerinc amelyen feljöttünk ... balra a Bucsecs keleti falai, messze hátul a Királykő látszik


Az ereszkedésre választott gerinc alsó szakasza
A főgerincet elérve már csak sétálnunk kell a legmagasabb pontig (Neamtului 1923m), majd egy szimpatikus mellékgerincen ereszkedünk vissza az erdőbe, majd egészen a völgyfenéken kanyargó erdei útra. Az autó érintetlen, büntetőcédulával sem várt senki ránk, és még alig sötétedett amikor már közel jártunk otthonunkhoz. Ilyen sem történt téli túrán mostanában!

Bodoki havasok

Rövid leszek. Egy napon, egészen pontosan karácsony előtti, angyaljárás napján, annyira mehetnékem támadt, hogy elindultam angyalokat keresni a Bodoki havasok erdőiben. Fényképezőgépet is vittem, hátha ritka angyali képekkel térhetek haza, de akkora volt a köd, hogy végül csak a tisztások és erdőszélek magányos fái álltak nekem modellként.







Gyergyói havasok

Ím egy másik hegycsoport, aminek ösvényeit eddig igencsak keveset tapostam. Voltam keveset északra indulva a Pongrác tetőről, illetve a Ditró fölötti Réznyak hágó környékén. És most, a karácsonyi ünnepek alatt felszedett súlyfölösleget akarván ledolgozni, néztem ki a gyergyóiak kedvenc túraútvonalát, a Gyeryószentmiklósról induló jelzést követve, amely a Csobot hegyi Szent Anna kápolnát érintve vezet fel a Pricske 1544 méteres csúcsára.
A kápolnát elérve csak röviden időzünk, majd folyamatosan felfele tartva közelítjük meg a csúcsot. Meglepően látványos és fotógén a környék, sűrűn előkerültek a fotógépek, annak ellenére hogy a hideg és az erős szél szűkre szabta a lehetőségeket. Bár gyönyörű idő volt amikor elindultunk, a csúcson már igazi zord téli hangulat fogadott, és amíg a túloldalon ereszkedve szélárnyékos helyet nem találtunk, még az ünnepi sütemények sem kerültek elő a hátizsákból. Persze pár fotó azért készült.

Jobbra háttérben a Nagyhagymás tömbje látszik ...







Lefele, hogy ne legyen unalmas, és újabb terepismerettel bővüljön tudásom, egy másik hegylábon ereszkedtünk vissza a városba. Jóval hosszabb volt, időt is többet igényelt, de ugyanolyan szép, látványos és jellemzően erdélyi hangulatú volt. Ráadásnak még egy színes naplementét is kaptunk …

Csíki havasok

Ha a Csíki havasok északi gerincéről beszélünk (Gyímesek és Nagyhagymás közti szakasz) akkor nekem elsősorban a Középlok – Antalok pataka – Hármaskő – Kondra kereszt – Naskalát útvonal az, amit igazán szeretek. Az egyik legismertebb és kétségkívül a leglátványosabb is. No meg a Naskalát az egész Csíki havasok legmagasabbja is.
Az év utolsó napja volt, és a szilveszterező baráti társasággal méltóan szerettük volna lezárni. A statisztikák szerint ez volt a 2016-os év 51-ik túrája számomra, így ez mindenképp méltó befejezése volt az évnek.
Az időjárás is kedvezett egy kellemes túrának, és bár a főgerincet ostromló erős szél hamar arcunkra fagyasztotta a mosolyt, ennek ellenére kicsik és nagyok egyaránt lelkesen taposták a havat. Én meg el sem raktam a fotógépet, folyamatosan találva témát, akkor is amikor már az autófókusz rendszer is lefagyott nemcsak az ujjaim. 




A Kondra kereszt, háttérben a Nagyhagymás hegység .. ezúttal déli irányból




Hamisítatlan gyimesi táj ...

És ha végigolvastad, köszönöm újra figyelmed, így utólag is BUÉK, és szolgáljon idénre is egészségünk, hogy túrázhassunk és élvezhessük mindazt, amit a természet nyújtani tud …