2018. július 16., hétfő

Le grand finale – II. rész


5. Csomád hegység – Szent Anna tó – Mohos láp

Bár a hegység nagy része nem Kovászna megyében van, azért főként mi Háromszékiek, a magunkénak tartjuk. legalábbis én biztosan. Nem tudom ki húzta meg a megyehatárokat, de lenne egy-két szavam hozzá. Ráadásul Tusnádfürdő kiépítése szorosan kapcsolódik a háromszéki Gróf Mikes Benedek nevéhez, és már csak ezért is illett volna Kovászna megyéhez csatolni, természetesen a Szent Anna tó és Mohos láp természetvédelmi területekkel egyetemben. Úgy! Na, de lévén megyehatár, ebben a listában is itt a helye.
A Szent Anna tó – Mohos láp területet gondolom nem kell senkinek részletezni. Talán annyit fűznék hozzá, hogy szerintem hagyjátok az autót a Kövesponknál (Bükszádi kilátó) – menjetek körbe a Tó-bérce gerincén, és úgy beereszkedni a tópartra. Aztán ha a sátortáborig feljutottatok, akkor a tábor végéből induló ösvényen könnyedén visszajuthatsz a Tó-bérce és Kövesponk közti gerincszakaszra. Szép, könnyű, látványos séta … sokkal többet ad amint egy egyszerű lődörgés a tóparton. Figyelmeztetés: vigyázat a medvékre! Közismerten medvés terület, a környéken több helyen is medvelesek vannak, vagyis etetik őket. ne menjetek egyedül, és ha nem akartok készakarva találkozni velük, akkor némi zajt keltve, beszélgetve, elkerülhetitek őket. Ennek ellenére, főként a tóparton, a kukázáshoz és turistákhoz szokott medvék közel jöhetnek. Ne vigyetek magatokkal semmiféle kaját, tartsátok be a tisztes távolságot (min. 25-30m) és már ez is elég hogy elkerüljétek a problémákat. Ja ... és kérlek ne szelfizzetek vele, még nem ismeri ezt a szokást, és ha hátat fordítasz neki, rossz néven veheti!

Mohos láp

Szent Anna tó

      6.  Torja hegység – Büdös hegy
6.a) - A szokásos rövid túra: Grand Hotel Bálványos – Büdös barlang (esetleg Timsós barlang – csak 100 méterrel kell tovább menni) – majd visszafele az Apor lányok feredője. Nos, ezt érdemes kiegészíteni a Gyilkos-barlangot és Buffogó-lápot érintő kitérővel. Vigyázat, a Csomád hegység, medvékre vonatkozó figyelmeztetése itt is érvényes!
6.b) – Medveles – Tusnádfördő vagy Szent Anna tó – ha mégsem akarsz az erdőben találkozni a bundással, akkor ez a legjobb módszer biztonságos körülmények között megfigyelni őket. Infó itt: https://medveles.hu/
6.c) – Másik érdemes túra: BálványosfürdőBálványosvár – Köztető – Gorgán-tető – Cecele csúcs (1173m) és vissza. A csúcsról igencsak szép kilátás nyílik minden irányba. Látszik a Csíki medence és mögötte a Hargita hegység, a Csíki havasok déli lábai (Nyerges-tető felé, majd a Kászoni medencét övező Répát hegy), hátul a Nemere hegység főgerince. Délkeletre a Háromszéki havasok, aztán ha nem párás a levegő akkor a Csukás, Bucsecs és Fogarasi havasok is láthatóak. Kell ennél több?
6.d) – Bár ez is kilóg a megyéből, erősen ajánlom, főleg bicajozóknak, a Cecele csúcs – Nyerges tető közötti gerincszakaszt (visszafele a Nyerges-tető – Lázárfalva – Kápolnamező – Köztető – Bálványosfürdő útvonalon).
6.e) – A kézdivásárhelyi KSE SpeoAlpin szakosztályának volt kedvenc túrája egy ideig: Bálványosfürdő – Cecele csúcs – Szép-havas – Katrosa. Azonban ide tényleg csak úgy menjetek ha van valaki aki ismeri a terepet, mert nagyon könnyen el lehet tévedni! Ráadásul térképeken sem szerepel. Nekem legalábbis nincs olyan térképem ahol ez a rész látható … marad a Google Map.

A Torja hegységhez köthető egyébb kiegészítő látnivalók:
6.f)Torja – Apor kúria. Magánterület, általában nem szerepel a turisztikai látványosságok közt. Én sem voltam még az udvaron sem. Ennek ellenére, előzetes egyeztetés után gondolom megnézhető.
6.g)Kézdivásárhely – az udvarterek városa + Incze László céhtörténeti múzeum. Itt látható a Zsuzsi és Andris babák népviseleti gyűjteménye is, ami majd egész erdély 100 éves népviseleti szokásait bemutatja.

Kilátás a Cecele tetőről

      7. Csíki havasok déli gerince – Répát hegy
A kászoni medencét keletről övező lezáró hegygerinc nyúlik be Kovászna megye területére, a Gombás-bérctől egészen a Perkő tetején álló kápolnáig.
7.a) – számomra a legszebb túra: Katrosa – Nyír-ponk – Gombás-bérc – Csángótelep. Szép kilátás főleg a Gombás-bérc 1199 méteres csúcsáról, csendes erdős szakaszok, majd Csángótelep lápos, erdős hegyhátakkal övezett környezete megúnhatatlan táj.
7.b) – ugyancsak a Gombás-bércre vezető másik ösvény a Perkőről indul, a Kézdiszentkereszt fölötti kereszt után vezet be az erdőbe, majd a Csihányos-tető után éri el a Gombás-bércet. Biciklivel is ajánlom!
Egyébb kiegészítő látnivalók:
7.c)Kézdiszentléleki római katolikus erődtemplom + Perkő Szent István kápolna (XIII. században épült)

Panoráma a Nyír-ponkról

Gombás-bérc

Perkő - Szent István kápolna

      8. Nemere hegység
Nem tudom pontosan, hogy földrajzi szempontból hol ér véget a Csíki havasok és hol kezdődik a Nemere. Csángótelep környéke lehet a választóvonal? Eszerint a Lassúág patak a Csíki vagy a Nemere hegység része?
8.a) – Bárhová is tartozzon, a listában a helye: a Csángótelep – Lassúág patak mocsaras medencéje arra igazán érdemes hogy időt szánjunk rá. Esztelnek irányából közelíthető meg, biciklivel vagy terepjáróval, majd a Lassúág pataka mentén kialakult mocsaras terület mentén ereszkedhetünk a Lóbérc irányába. Ez is átnyúlik Hargita megye területére, de hát annyire nem akarom a megyehatáron belülre szorítani a túrákat hogy ne soroljam ide.
8.b)Csángótelep – Asztag-kő sziklák – Rakottyás csúcs. A Lassúág és a Veresvíz patakok völgyének választógerince, szép kilátással.
8.c) – Lemhény – Veresvíz – Lóbérc-puszta (itt találkozik a Veresvíz és a Lassúág patakok víze) – Cigánka-pataka (Kovászna és Bákó megye határvonala is egyben) – Kis-Nemere csúcs – Nagy-Nemere csúcs (1649m).  A Kis és Nagy-nemere csúcsainak környéke a leglátványosabb gerincszakasz a nemere hegység főgerincén. Bár a Nagy-Nemere már a szomszédos Bákó megyében van, azért sétáljatok át oda is. Megéri! Ja ... és érdemes kihasználni a nemrég aszfaltozott Lemhény – Veresvíz útszakaszt. Felviheted a biciklit, és körbebicajozhatod az egész környéket.
8.d) – Veresvíz – Jávoros-tető - Nagy-Sándor csúcs (1640m). Közkedvelt túraútvonal. Bár csak közvetlen a csúcs előtt érsz ki majd az erdőből, addig sem unalmas a táj. Gyönyörű erdők, érdekes sziklák tarkítják. A csúcson meg jó kis kilátó fogad a keleti, moldovai rész és az Ojtozi-szoros irányába. Sőt a menedékhelyen lehet tölteni az éjszakát is (hmm ... jut eszembe … én még egyszer sem aludtam fent).
8.e) – Ojtozi-hágó – Majlát-ponk – Bakó-tető – Gyepár-tető – Csengő-ponk – Nagy-Sándor csúcs. Nos, ez még számomra is listán szereplő túra, valahogy eddig mindig kimaradt. Gyakorlatilag a Keleti-Kárpátok főgerince, a piros sáv jelzés mentén halad északra. Vagy délre, ha inkább ereszkedni szeretnél rajta. Gyalogosan igencsak hosszú (szerintem kétnapos), de biciklivel simán megtehető táv.
Egyébb kiegészítő látnivalók:
8.f)Almás várának romjai – Lemhénytól a veresvíz felé vezető útról.
8.g)Lemhényi Szent Mihály-hegyi erődített római katolikus templom  - Lemhény és Almás között
8.h)Esztelnek -  Ferences kolostor

Csángótelep

A Nagy-Nemere csúcsról

A Nagy-Sándor csúcsról

Folytatása következik!

2018. július 9., hétfő

Le grand finale – I rész

Hosszú betegségnek halál a vége … szokták mondani, és ki merne vitatkozni ilyen mondásokkal?
Ha néha belebotlottál régóta vergődő blogom valamelyik bejegyzésébe akkor már tudod is hogy miről van szó. Igen … most már annyi érv szól a „tovább nem csinálom” döntés mellett, hogy ezúttal tényleg pontot rakok az „i”-re. Hálás köszönetem azoknak, akik bátorító szavakkal illették a blogot, a folytatáshoz elég erőt és elszántságot adva. Sokszor meglepett, hogy az utcán vagy a hegyekben találkozva teljesen ismeretlen személyek üdvözöltek azzal, hogy ismerik a blogot, követik és olvassák azt. Ez volt az, ami eddig is életben tartotta … mint egy idős embert, aki már csak azért tart ki, hogy még láthassa utódai arcán a mosolyt.
De méltó befejezésként még írok egy utolsót, egy amolyan listát, amit már régóta szeretnék közölni. Gyakorlatilag felsorolja Kovászna megye azon látnivalóit, túraútvonalait, amelyet én érdemesnek tartok meglátogatni, bejárni. Megjegyzem, a lista elsősorban a megye természeti értékeit és fontosabb épített örökségét igyekszik felsorolni, és korántsem teljes. És szubjektív. De hadd legyen a kiegészítés a ti dolgotok, jó?

Turisztikai szempontból a természeti látványosságok és épített örökségek igencsak kis szegmense a teljes kínálatnak. Mert van itt gyógyfürdő, sportolási lehetőségek, hagyományos mesterségek, gasztronómiai kiruccanás, fesztiválok, koncertek és más kulturális események, hogy csak a legfontosabbakat említsem. De hát teljes kínálat listázását nem tartom feladatomnak. Hozzám a természet áll közel (vagy én állok közel hozzá – csak hogy a fontossági sorrendet is szem előtt tartsuk), és ha a blog által elértem azt, hogy a természetet közelebb hozhattam az emberekhez, vagy egyszerűen csak többen ismerhettek meg bizonyos helyszíneket, már akkor sem volt az egész hiábavaló. Természetesen nem törlöm a blogot, az összes bejegyzés látható és olvasható marad.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Első ránézésre a megye térképe mintha két részre lenne osztva. Először a nagyobb sepsi, orbai és kézdiszéki mezőségek tűnnek ki, majdnem teljes egészében hegyekkel szegélyezve, déli végén a bodzafordulói csücskével bezárva. Onnan észak-kelet irányba keretezik a háromszéki havasok bércei, ennek részeként a berecki-havasok is, bezárva az ojtozi-szorossal. Megjegyzem, hogy a román földrajz ezeket egységesen Vráncsa-hegységnek nevezi. De nekünk háromszéki magyaroknak a régi határ belső régiója Háromszéki-havasok néven ismert. Legalábbis úgy kellene legyen!
Aztán a háromszéki medencét észak-keleten a Nemere csúcsai, majd a délre hosszan elnyúló Csíki havasok szegélyezik. A Csíki havasok ezen déli nyúlványát Répát hegységnek nevezik, és az Úz völgyétől számítják, a kászonok fölötti főgerince a Káposztás havastól halad a Répát tetőn át, majd a Gombás-bércnél lépik át Kovászna megyébe, egészen a Perkő kiszögellésével végetérve. Tovább haladva nyugati irányba, a háromszéki medence északi szegélye a Csomádok, a Bodoki és a Répát közé ékelődött Torjai hegység, gyakorlatilag a Torja község és Bálványosfördő közti útszakasz jobboldala, kicsúcsosodva a Cecele 1173 méteres csúcsában. Aztán a Bálványostól már a Bodoki havasok magasodnak egészen a Óriáspince-tetőig. Az Olt völgyének túloldalán a baróti hegység főgerince zárja a medencét, egészen addig ahol az Olt áttöri a legalacsonyabb pontján (Csókás -Veczer dombság, Erősd közelében).
A megye térképének másik feltűnő része az északi részen húzódó erdővidéki medence. Ezt határolja aztán a Dél-Hargita és Persány hegység, ami egyben a megye északi határa is.  
Tudom hogy ezt így nem könnyű átlátni. Ráadásul térképekkel sem vagyunk jól ellátva. Nekem például a Dimap Szent Anna tó-Csomád, a Csíki havasok és a Nemere hegység térképe, illetve az Erdély hegyei sorozat Barót-Bodok és Háromszéki havasok térképe a kiindulópont. No meg mindenféle online is letölthető régi térkép, és a modern GPS-es térképek (én OsmAnd-ot használok). Azt azonban érdemes tudni, hogy ezek a térképek is pontatlanok, helyenként pedig egyenesen félrevezetőek, tehát mindenképpen jó segítség egy nyomtatott Google térkép is.
Vigyázat a pásztorkutyákkal, olyan személy társaságában túrázzatok aki tudja kezelni az ilyen felmerülő problémákat is. Ez egyébként érvényes figyelmeztetés Kovászna megye hegyvidékeinek minden részére. És mivel a jelenlegi helyzet szerint elég nagy a valószínűség arra is hogy medvével, vagy vaddisznókkal találkoztok, nem árt ha tudjátok mit kell tenni, pontosabban hogyan kell viselkedni ilyen esetben is.

De végre kezdjem el a felsorolást igaz? A Baróti majd Bodoki havasokkal kezdem, majd jövök körbe a Háromszéki medence körül, a végén meg Erdővidék. 

1    1. Csókás-Veczer dombság.
Gyakorlatilag Erősd fölötti dombvidék, meg az Olt völgyének egy szakasza, de ide sorolom én az Olt balpartján a Lempes dombját is. Az Olt-kanyar vizes élőhely, a magasabb dombok a sztyeppei jellegű növények otthona. Elsősorban tavasszal érdemes a tömérdek ritka virágok miatt, de a kilátás sem utolsó. Tájfotósoknak hajnalban kötelező😊. Könnyen elérhető, párórás program, gyakorlatilag bárkinek. Térképeken sok helyen Őrhegy néven találod, a Lempest meg Várhegy név alatt. 

2. Baróti havasok.
Kiindulópont Sugásfürdő lehet. Sőt mi több, jó helyen fekszik akár csillagtúráknak is. Mi szinte mindig innen indultunk. Vagy egészen Sepsiszentgyörgyről biciklivel. Biciklivel igazán érdemes bejárni, de gyalogtúrának is kellemes jó kilátást biztosító főgerince. Közvetlen Sugásfürdő fölötti szakaszon könnyen el lehet tévedni, de ha kijutottál a Havad-tető mögötti pusztákra, akkor azokon végigsétálhatsz a gerincen. Sepsikőröspatakról vagy Középajtáról makadámúton autóval is feljuthatsz a Vadas-hágóba, ahonnan a gerincen húzódó pusztákon sétálhatsz tovább.  Megjegyzés: az Erdély hegyei sorozat mellékelt térképe nagyon gyenge, mindenképp keressétek a régebbi térképeket, illetve nyomtassatok Google térképet!

Ajánlott túrák:
2.a) Sugásfürdő  - Görgő csúcs (1017m) - Havad-tető (a hegység legmagasabbja - 1019m) - Vadas-hágó közötti szakasz. Röviddel a Vadas-hágó előtt letérhetsz Sepsikőröspatak felé, hosszan elnyúló legelőkön ereszkedve.
2.b) Vadas-hágó – Tekse puszta közötti szakasz, végig legelőkön vezet, jó kilátással a környékre. Ez tetszik nekem a legjobban. Gyalog vagy biciklivel megtehető, attól függően, hogy mi a további terv. Mert a Tekse pusztáról beereszkedhetsz Zalánpatakra megtekinteni a Charles herceg által birtokolt (Kálnoky gróf által adminisztrált) kúriát, majd visszakapaszkodva a főgerince a Kopasz tető irányába újabb helyeket felfedezve ereszkedhetsz le Kálnokra.
2.c) Vadas-hágó – Tekse puszta – a Tekse puszta előtt már vissza lehet kanyarodni egy a Kálnokra vagy Sepsikőröspatakra vezető hegylábon, lerövidítve ezzel az előbbi túrát. Itt is folyamatos a kilátás, és kellemes az ereszkedő.

A Baróti-havasokhoz köthető egyébb kiegészítő látnivalók:
2.d) Zalánpataki kúria + szénégetők. Érdekes, bensőséges, hangulatos. És láthatod, hogy mi az, amiért a nyugati turisták érdeklődnek.  Igaz mielőtt Charles herceg megvásárolta, a kutya sem járt arra, de becsszó érdemes megnézni így felújítva. Van egy 10 lej/fő belépő … remélem ez nem riaszt vissza 😊. A faluhoz közel találod a szénégetőket. Aki még nem látott ilyent, annak érdemes. Fotósoknak meg kötelező!
2.e) Málnásfürdő borvízforrások. A fürdőhelyiség korabeli épületei és a források megérdemelnek egy rövid látogatást, úgy kiegészítőként egy túranap végére.
2.f) Sugásfürdő. Igazából télen van nagy sürgés-forgás, amikor működik a sípálya. De nyáron is kellemes hely, egy kényelmes sétára, vagy bicajozni.
2.g) Kálnoki unitárius erődített műemléktemplom – túra végén, pihenés gyanánt.
2.h) Árkos: Szentkereszty-kastély és kastélykert + unitárius vártemplom – biztosan láttatok már fotókat a kastély kertjéből, annak taváról.
2.i) Sepsiszentgyörgy vártemplom + Székely nemzeti múzeum
2.j) Illyefalvi erődített templom – 15. századi református vártemplom





3    3.  Rétyi Nyír
A nyíres természetvédelmi területet szerintem nem kell senkinek bemutatni. Tudni kell, hogy bár lehet fürdeni a rétyi tóban, és az emberek többsége elsősorban emiatt ismeri, a természetvédelmi terület értékei a erdőben rejlenek. Én tavasszal járok oda, amikor a hóolvadás utáni vízállás még aránylag magas, és ilyenkor (április) fotózhatóak ritka virágok (leánykökörcsin, kockás liliom, stb), és ilyenkor van a békák párzási ideje is (mocsári béka hímek kékre színeződnek). Akik szeretik a madarakat azoknak viszont egész évben érdekes helyszín lehet. ha az interneten olvasgattok, és homokdűnékről meg lápos, mocsaras tavakról mesélnek, ki kell hogy ábrándítsalak. Ellenben egy kellemes séta erejéig a természetben igencsak érdemes helyszín, és biztosan legalább pár őzet láttok majd.





4    4.  Bodoki havasok
Nos, van itt is ahol gyalogolni vagy biciklizni. Alapjában a főgerinc nagy része az amiért igazán érdemes felgyalogolni. Tipikus Keleti Kárpátok hangulat, kiterjedt legelőkkel, elszórt fákkal. Ideális terepbicajosoknak is.
Az általam ismert térképek egyike sem jó, felületesen kezeli e hegycsoportot. Ellenben használhatjátok natcov. weboldalának Bodoki havasok leírásait, gps. vagy kmz. adatok letöltésének lehetőségével. Ennél jobbat nem fogtok találni. Link: http://www.natcov.ro/index.php?pid=264&newlang=magyar

Ajánlott túrák:
4.a) – a főgerinc központi régiója, a Bodok-csúcs és Borda tető közötti szakasz elsősorban. A legjobb panoráma a Bodok-csúcsról nyílik, de a gerinc ezen szakasza végig kellemes, könnyen járható és elég jól jelzett. Ráadásul minimális a szintkülönbség, persze ha már egyszer fent vagy. Megközelítő útvonalként Málnás az ideális, délkeleti irányból pedig Csernáton felől érdemes. Az Ika váráig bármilyen autóval fel lehet jutni, onnan meg kb 2-2,5 óra alatt elérhető a Bodok csúcs. De kérlek ne maradjatok az egyszerűnek tűnő Nagy-patak menti erdei úton, főként ha gyalogosan akartok feljutni. Válasszátok a Gyertyános tető felé haladó jelzett ösvényt, és sokkal szebb és kellemesebb sétára számíthattok. A Malomkert panzió előtt van egy híd, a híd előtt baéra térve találjátok az ösvényt.
4.b) – másik jelentős zónája a hegynek az északi rész vad, erdővel borított, keskeny főgerince, és a leágazó mellékgerincek. Itt haladhattok át a hegycsoport legmagasabb pontján is (Kőmöge – 1240m). Megközelítése a Grand Hotel Bálványos előtti Sósmezőről (a sárga épület mögött). Ennél jóval hosszabb, de szebb verzió lehet a Torja község – Torja hágó – Herkó kert irányából. Ha meg igazán vad részeket akarsz felfedezni, akkor ajánlom a főgerincről Bálványosfürdő felé leágazó Begyenkő csúcs irányába tartó gerincélet. Azonban vigyázat, gyakran laknak medvék a sziklás hegyoldal üregeiben.

A Bodoki-havasokhoz köthető egyébb kiegészítő látnivalók:
4.c) – Pincetető – Besenyő-tó: a Székely vágta helyszíneként is szolgáló Óriáspince-tető egész évben érdemes célpont lehet. Autóval is könnyen elérhető. A kilátás sem elhanyagolható, még akkor is ha az osztrákok fafeldolgozó üzeme némileg rontja a tájat. Onnan a fából épített műemlék mögötti gerincen tovább sétálva gyorsan elérhető a Besenyő-tó partja. Természetesen ide Maksa irányából autóval is feljöhetünk, de akkor kérlek legalább a tó fölötti dombokra (pl. a Csobot-tetőre) sétáljatok fel.
4.d) – Ika vára – Csókás feredő: amint már említettem az Ika váráig egyszerű a dolgotok. Ha fel szeretnétek jutni a vártoronyba is, a kulcsot a Hanna panziónál találjátok meg. De ne felejtsétek el visszaadni jó? 😊 Aztán az Ika várától a baloldali Nagy-patak menti erdei utat követve, kb félórás gyaloglás után éritek el a jobboldali hegyoldalon található Csókás-feredőt. Vigyázat, általában szabadon kószáló kutyák keserítik a turista életét.
4.e)  Haszmann Pál múzeum – Csernáton: ha arra jártok ne hagyjátok ki a múzeumot sem. Nézzetek be, üdvözöljétek Pali bácsit, hagyjátok hogy meséljen kicsitt, és ha mást nem is, élvezzétek a kúria kertjének kellemes hangulatát. Nekem a tájházak tetszenek a legjobban, de a Damokos-kúria épületében is nézzetek szét. 





Folytatása következik!