2012. július 17., kedd

Királykő maraton II

Nos .. ez a túra sem állt közelebb egy maratonhoz mint az előző, de azért ezúttal nagyobb területet „futottunk” be. Igazából az előző túra és eközött csak 3 nap a különbség, csak hát én vagyok időben lemaradva a tudósításokról. Valahogy jobban esik bicajozni mint ücsörögni a számítógép előtt J

Egy szó mint száz, ismét csendesen káromkodva zötykölődtünk a Plaiul Foii felé vezető úton, majd gyalogosan tovább a Plaiul Foii ház és a Spirlea menedékhely között. Mint mindig, igyekszünk minél hamarabb kijutni az erdőből, de még nem találtunk jobb módszert mint végigkutyagolni rajta. (na jó .. senki ne jöjjön azzal hogy helikopterrel is lehet J). Sokszor szívesen „átrepülnék” ezeken a szakaszokon bár ezúttal a vízkészlet feltöltése is megkövetelte a kutyagolást – hiszen ez az egyetlen lehetőség a gerincre igyekvőknek.
Ja .. hogy hová is akartunk menni ? Terv szerint a Királykő déli gerincét fogjuk végigjárni, aminek eredményeképpen B. Zoli szeretne egy használható leírást készíteni a kiralyko.ro weboldalnak. Értelemszerűen az ő kezdeményezésére indultunk el,  másként tuti nem szaladgálunk egy szerdai napon errefelé. De hát mi (M .Andris volt a harmadik túratárs) mindent megteszünk a turizmus érdekében J. És mi is lehetne a dolgunk mint hűen végigfotózni a teljes déli gerincet. Remélem e követelménynek eleget is tettünk.

Deubel üregek, közismertebb nevén: La Zaplaz ....
a két figura B. Zoli és jómagam :) (M. Andris fotója)
M. Andris fotója a házigazdákról
A "Láncok" egyik leglátványosabb szakasza (Zoli és Andris a fotón)
A főcsúcs (Pásztor csúcs – 2238m), ahonnan a déli gerinc kezdődik, leghamarabb a Deubel úton (közismertebb nevén a Láncoknál – „La Lanturi”-RO) érhető el. Mi is itt igyekszünk feljutni. Azon kevés jelzett útak egyike a hegység nyugati oldalán amelyek kihagyhatatlanok, viszont első találkozásként  talán nem a legalkalmasabb. Több láncokkal biztosított, kitett szakasz vár itt, és elképzelhető hogy ilyen helyzethez nem szokott turázóknak túlságosan is veszélyes lehet. Ám terepismerettel és tapasztalattal rendelkező társ mellett bárkinek izgalmas kihívás lehet, és látványosság tekintetében verhetetlen. A törmelékes vályúk és sziklaösvények változatos labirintusában mászunk, először a Deubel üregek mellett, majd egyre kitettebb és meredekebb szakaszokon át. A korai órákban árnyékos hegyoldal kellemes hűvösséget biztosít, a jókedv és az energia mindvégig kitartanak. Zergéket pillantunk meg fejünk fölött magasan, majd kis idő múltán már mi vagyunk magasabban, madártávlatból szemlélve a sziklákon biztos mozdulatokkal távolodó állatokat. Az utolsó akadályon is átmászva érjük el 2206 méteren a főgerincet (Grind nyereg), kissé délre a Pásztor csúcs kimagasló ormától. Kajaszünet .. az enyhe szélben bólogató zergeboglárok, tárnicsok közt jobban esik a szendvics mint bárhol a világon ...

A keleti oldal lankái a főgerincről
Zergeboglár  (Trollius europaeus)
M. Andris fotója rólam amint elmerülök a fotózásba .. így kell ezt csinálni .. he..he 
A Grind menedék .. háttérben a Pásztor csúcs
Innen gyakorlatilag folytonosan lejt a gerinc, igaz ezt nehéz értékelni mert a kisebb-nagyobb csúcsok átmászása folytonosan felfele is megmásztat, hogy aztán annál meredekebben ereszkedjen alá. Helyenként igencsak elkeskenyedik a gerincél, és szédítő mélységben zuhannak alá főként a nyugati falak, de ezek minden esetben biztonságosan kerülhetők a lankásabb keleti oldalon. Szerintem ezen szakaszok miatt terjedt el a tévhit miszerint a déli gerinc nehezebben járható, kitett és veszélyesebb mint az északi. Bizonyíthatom hogy mindkettőnek megvannak a saját objektív nehézségei, hosszúságukat, visszavonulási lehetőségeiket, stb. figyelembe véve. 

Nőszirom  (Iris ruthenica)
Havasi Gyopár (Leontopodium Alpinum)

A déli gerinc talán leglátványosabb része a Zárt tisztást körülölelő falak, illetve a Nagy Kőfolyás és az Amfiteátrum falai fölötti szakaszok. Lélegzetállító a mélység, és a legvakmerőbb vitéz is szorongva áll ki a gerincélre hogy letekinthessen a meredek sziklavilágra. Fotók nem tudják visszaadni azt az érzést ... mintha a levegőbe függve figyelnéd a párszáz méterrel alattad elterülő tájat. Egy kilazult kődarab darabokra hullva száll alá, messze lennt figyelmes zergecsoport kerüli ki rutinosan a kőzáport.

A Zárt tisztás
A Zárt tisztást körülvevő falak
A Nagy Kőfolyás a főgerincről nézve ...
Előre haladva lassan befordul az ösvény a keleti oldalba. Itt már a törpefenyők felkúsznak a főgerinc élére, kíméletlen bozótharcra ítélve azt aki a matematikai élet szeretné tartani. Majd télen, amikor a kérges hótakaró befedi a növényeket ... de addig érdemesebb a jelzett túraösvényen haladni. Bár bevallom nekem ezen törpefenyős szakaszok is bozótharcnak tűntek, igaz sokkal kevesebb ember jár itt mint a gerinc északi részein. A tikkasztó hőség a mozdulatlan levegőben, és az előttem haladó Zoli nyomán felszálló virágpor sem tette kellemesebbé a dolgokat. Őszintén örültem amint újra a sziklás gerincen álltunk ...

Királykő - Déli gerinc
Hamar elértük a déli gerinc végét jelentő Funduri nyerget (kb. 1880m). Innen fordul le a jelzett ösvény a nyugati oldalon, meredeken ereszkedik láncokkal biztosított majd kőfolyásos részeken. Alulról szemlélhetjük azokat a gerincszakaszokat ahol rövid ideje haladtunk át. Élvezzük a Ceardacul Stanciului (Stanciu tornác) barlangrendszérenek hűvösét, majd átvágunk a Nagy Kőfolyáson. Hazánkban  nem találni ennél nagyobb kőfolyást, közepén állva igencsak jelentéktelennek érezheti magát az ember .. (hacsak egó-ja nem nagyobb a hegyeknél is J).

Ceardacul Stanciului
Havasi gólyaorr (Geranium Phaeum)
Varjúköröm  (Phyteuma orbiculare) 
A Nagy Kőfolyás
 
Erdélyi harangláb  (Aquilegia transsilvanica)
Szintvonalon maradva közelítünk a Tamasel nyereg, majd a Spirlea menedékhely felé. Igaz ez amolyan „á lá Királykő” stílusu szintvonal, jókora ereszkedőkkel és mászásokkal. Hálásan nyugtázzuk a Spirlea környéki erdők árnyékát, és örömmel a menedékhely alatti forrást ahol végre nem kell a napi vízadagban számolni ... kora délután van, nyugisan bandukolunk vissza a parkolóban hagyott autóig, gondolatban felkészülve az újabb zötykölődésre a Zernyestig vezető úton.

B.Zoli szemszögéből is megvizsgálható az esemény: http://mmontivagus.blogspot.ro/2012/07/kiralyko-deli-gerinc-junius-20-szerda.html 

5 megjegyzés:

Grimpix írta...

Ez a Cerdac nekem mindig kimaradt a nagy rohanás miatt, általában annyi volt, hogy no igen, itt jobbra a Cerdac, volt - huss, pontosan mekkora barlangot kell elképzelni?

Kovács Miklós írta...

Élvezettel olvastam, a fotók szokás szerint csodálatosak. Jó volt legalább virtuálisan veletek tartani! :)

NaturePhotoBuilder írta...

Köszönöm hogy máris benéztetek!
Grimpix: a Cerdac utáni üregben mozogtunk .. és csak annyit tudok biztosan állítani hogy összefüggésben van azzal a bejárattal ami a Cerdac felett indul. Onnan fentről próbaképp hajigáltunk be köveket (remélem nem volt senki odalent) . .és bizony sokáig hallatszik amint csapódik a barlang falaihoz. És ennyi nekem barlangokból elég is :)))

NOMÁD írta...

Elolvastam mindkét részt, nagyon jó volt!!
A képek gyönyörűek, tükrözik a túra hangulatát és a táj szépségét.
Nagyon jól néznek ki ezek a sziklák és kőfolyások, de a kitett részek feladnák a leckét nekem, aki nincs az ilyen részekhez egyáltalán szokva...

NaturePhotoBuilder írta...

Hát, már sokszor kiderült hogy bár úgy vélte hogy tériszonya van, és fél az ilyen helyektől, szembesülve a dologgal egyáltalán nem volt gondja .. szóval ki kell próbálni !

Megjegyzés küldése