Újabb túrasorozat sűrítmény ...

Úgy néz ki hogy már soha nem fogom utolérni magam a blogon. Persze az jó ha sokat vagyok kint a természetben és minél kevesebbet a számítógép előtt, de valljuk be, nemcsak ez a gond. Egyszerűen elhagyott az írás ihlete. Amint rágondolok hogy kellene írni pár sort - csak pár sort - a blogra, a fotók mellé, és máris inkább kimegyek füvet nyírni az udvarra. Reméltem hogy ismét fordul majd a kerék, örömmel írogatom majd a sztorikat, és várom hogy legyen fotóanyag amivel közzétegyek egy-egy érdekes kiruccanást, de egyelőre maradt minden a régiben.

Folytatom tehát a jól bevált "keveset írok sok fotóval" stílust. Jöjjön tehát 2 késő tavaszi Bucsecs túra, egy Nagyhagymás illetve egy Retyezát túra rövid fotós bemutatója:

1. Bucsecs

A magashegységek egyik specifikus képe, hangulata, az amikor még számos hófolt ékesíti a hegyoldalt. Ezt nálunk leginkább a tavaszi magashegyekben tett túrákon láthatjuk viszont. Kissé megnehezíti bizonyos szakaszok leküzdését, ellenben csodát tesz a fotókkal, és nem utolsósorban biztosítja a léghűtést is:)

Ezúttal a székelyudvarhelyi Székely Árpáddal vonultunk ki terepszemlére. Magyar ajkú túrázóknak már ismerősen csenghet a neve, hiszen kiadott már egy sikeres Retyezát, Páring, és Fogaras túrakönyvet is. És most elárulom - bréking nyúz - ezúttal a Bucsecs van készülőben. Én is elkísérem néhány túrájára, ahol a sima túrázáson kívül amolyan feladattá minősült bizonyos útvonalak részletes leírása, dokumentálása, fotóanyaggal való illusztrálása, a növényvilág és a hegyi környezet bemutatása, stb. Kis túlzással azt is állíthatnánk hogy dolgozni járunk a hegyekbe. Nos ... szerintem nem rossz munka az ... nemde ?

Ezen túrákból válogattam tehát pár fotót ...

A Tiganesti völgyi tavak egyike

Ekkora rimaye-t még soha nem láttam a Kárpátokban ...
egy többszintes ház elfért volna benne ...

A Tiganesti és Gaura völgyek közti sziklakapu

Scara csúcs 2422 m

Gaura völgyi hangulat ...

2. Nagyhagymás

Néha én is megkérdezem: lehet még az Egyeskő markáns sziklájáról új fotót készíteni? Értem úgy hogy mást mint eddig. Persze mindaddig amíg el nem készítem, vagy meg nem látom más fotós újszerű alkotását nem is tudok válaszolni ... mindenesetre ezúttal nem is próbáltam erőltetni, inkább a környéken kerestem az újat. Ha már mindenképp a helyszínen voltam, felkeltem időben. Sőt elszámolva a napkelte pillanatát, jó egy órát sétáltam amire megjelentek az első fények. Visszafeküdni sem mertem, mert akkor elalszom, így álmosan kóvályogtam, de legalább volt időm rákeresni a jó "képre". És mielőtt rákérdeznétek: nem, nem találkoztam a  medvével :).

A hajnal fényei rásegítettek a hangulatos képekre, és nekem végül mégiscsak tetszik a végeredmény ...

A Gyilkos tó a Kis Cohárd sziklás hátterével ...

A Nagyhagymás tömbje az Egyeskő ház előtti sziklapárkányról ...

... és az Egyeskő

A Nagyhagymás csúcs alatti tisztások eső utáni hangulata ...

3. Retyezát

Azt hiszem nyugodtan besorolhatom a Retyezátot hivatalosan is a második kedvencnek (a Királykő után). Ha valaki bedobja az ötletet hogy menjünk a Retyezátba, gyakorlatilag gondolkodás nélkül igent mondok. És ha belophatok egy számomra még ismeretlen zónát is, akkor nekem máris megérte. Szolnoki barátaim kerestek meg egy újabb ajánlattal, és így rövidesen gurultunk is a már hagyományossá vált Hátszegi találkahely felé. A júniusi retyezáti túra általában vizes, esős, de ekkor borul virágba a hegyoldal, és a maradék hófoltokkal díszített virágos hegyoldalak és tengerszemek hívására nincs az a fotós vagy túrázó aki visszautasítana egy ilyen lehetőséget. A szinte kötelező vajdahunyadi vár bevezetője után rövidesen baktatunk is felfele a már otthonos menedékházak fele. Még aznap beiktatunk egy bemelegítő Pietrele völgyi túrát, majd bónuszként megnéztem a számomra még ismeretlen Pietricele tavakat is, majd egy időre el is tévedünk a sűrű ködbe burkolózott törpefenyves labirintusában. Megvolt a felfedezés érzése is, nekem máris megérte, akkor is ha lefele már egy esőt is kapunk a nyakunkba. 

Másnap a Rossz völgyi tavak, és a Peleága a cél. Az sem baj ha fent már semmit nem látni a ködből, lefele meg már újra zuhog az eső, a csapat jókedvét nem tudja elrontani, és a zömében sportolókból álló társaság simán edzésnek fogja fel a dolgot. Nos .. edzésnek sem volt elhanyagolható ...

Utolsó napon az időjárás hagyott párórás lehetőséget egy kis panorámára. Sietve használtuk ki, és a kora délelőtti órákban már lelkesen fotóztunk a Bukura sziklás csúcsáról. Így már úgy jöhettünk le a hegyről hogy megkaptuk mindazt amit a Retyezát nyújthat ... fáradtságot és élményt egyaránt.

És hab a tortán, hazafelé beiktattuk az én térképemen még mindig fehéren maradt Sarmisegetusa Regia foltját is. Ez is amolyan "egyszer meg kell nézni" helyszín. Kétségkivül hangulatos és érdekes, akkor is ha majd szétesett az autó az erdőben messze felvezető útszakaszon.  

A vajdahunyadi vár

Pietrele tó

Pietricele (Kövecske) tavak ... a hegység legcsendesebb zuga

A Rossz völgyi tavak egyike

A Stanisoara (Esztenácska) völgy és a Retyezát csúcs ködbevesző csúcsa ... A Bukuráról

A Bukura tó az azonos nevű csúcsról

Sarmisegetusa Regia

Azt hiszem hosszúra sikerült ... ha leértél idáig akkor gratulálok :).

Folytatása hamarosan következik ...