Ezúttal utánaolvastam. A Zaganu gerincet hallottam már elmagyarosított
Zákány gerincként emlegetni. Mindig is erőltetettnek tűnt a fordítás, és már
többször is bebizonyosodott hogy nemcsak a románok igyekeznek a magyar neveket „románosítani”,
hanem ez a jelenség bizony fordítva is igaz. Tény ami tény a mindentudó Google,
és más, nem annyira kéznél lévő dokumentáció szerint a hegység ezen gerince a „Gypaetus
barbatus” – avagy a Szakállas Saskeselyű után kapta nevét, amit a román nyelv „Zăgan”-ként
ismer. Sajnos az állatvilág e példányát mifelénk már csak a régi korok
emlékeiként tartják számon, hiszen már régen levadászták az utolsó egyedet is. Nem újdonság . . igaz ?
Tehát e saskeselyűről elnevezett gerinc lett túránk célpontja, elsősorban
azon hirtelen megvilágosodás következtében hogy mi ezeddig nem voltunk télen a Csukás
hegység eme csodálatosan gazdag
formavilágával büszkélkedő részén. A konglomerátum (vagy kavicskő) tornyok
a mesék trolljainak világát idézik, végighaladni a kanyargó ösvényeken amolyan „gyűrűkurás”
érzés keríti hatalmába az embert.
Másik újdonság hogy déli irányból (Cheia település felől) fogjuk
megközelíteni a gerincet. Eddig én minden alkalommal lefele jöttem rajta. Terepismeretem
hiányosságainak meg is volt az eredménye, az első félóra határozottsága után
lassan egyre erősödő kétely kerített hatalmába, majd egyre bizonyosabb lett –
nem a helyes úton vagyunk – és csak halvány sejtelmeim vannak pontos
hollétünket illetően. A szimatunkra bíztuk magunkat, és rövid erdei séta után
rábukkantunk a helyes irányba vezető ösvényre.
![](//2.bp.blogspot.com/-_0XiBWJUfiY/UuabvveBTUI/AAAAAAAAP0k/0A3zURdt0Mk/s1600/Csukas2.JPG)
Kiérve az erdőhatáron megbúvó pásztortanyához igazolta szimatunk
helyességét, innen a jól ismert gerincvonalat követve juthattunk magasabbra.
Az egyrre jobban kitárulkozó panoráma többszöri megállásra, fotószünetre
ösztökélt, a csípősen hideg és erős széllökések ennek ellenkezőjét próbálták
elérni. Ezúttal sem hazudtolta meg magát, hírhedt szélfútta gerincén
kíméletlenül söpörtek végig a kárpátkanyart ostromló szelek. Képes minden
haragjával ostromolni a dacoló konglomerátum tornyokat, és csak ritkán szelídűl
barátságos fuvallattá.
![](//1.bp.blogspot.com/-naRSape7gvM/UuabwABcXlI/AAAAAAAAP1I/gtqNCzKpu9E/s1600/Csukas3.JPG) |
A túloldal havas Bratocea gerince, jobbra a Csukás csúcs |
![](//4.bp.blogspot.com/-Y_tLxiNBdhE/UuabwQPuQII/AAAAAAAAP08/sq0lqm43wBk/s1600/Csukas4.JPG) |
A távolban a Tatárhavas hosszú gerince, majd a Siriu hóval borított csúcsa látszik |
![](//4.bp.blogspot.com/-_xzjT-hahX4/UuabxZ8v0II/AAAAAAAAP1k/m43N70Pc96Y/s1600/Csukas7.JPG) |
A Sziklás gerinc |
![](//3.bp.blogspot.com/--f0Htsa0vH0/UuabxoF4xLI/AAAAAAAAP1c/0o7u-0410rk/s1600/Csukas8.JPG) |
A Csukás csúcs 1954 méteres csúcsa |
![](//4.bp.blogspot.com/-2s22VMOKqvU/Uuabx1lGbkI/AAAAAAAAP1U/-UVWKZeQb_U/s1600/Csukas9.JPG) |
A Csukás hegységben észlelt UFO jelenség :) |
![](//2.bp.blogspot.com/-wCMdpYJ7zYU/Uuabvko7lVI/AAAAAAAAP0g/b03zDogCA2I/s1600/Csukas10.JPG) |
A Gropsoarele csúcs (1883m) menedék kalitkája ... |
![](//3.bp.blogspot.com/-j770wrmSqLE/UuabvewW8MI/AAAAAAAAP0o/pwmFsD7DuJ0/s1600/Csukas11.JPG) |
A Sziklás gerinc és a távoli Siriu csúcs napfürdőben |
A szél elleni állandó küzdelem, és a körülöttünk látható pompás körpanoráma
fotózása jelentette a túra haladás/pihenés ritmusát. A gerinc legmagasabb
pontján „átbillenve” (Gropsoarele csúcs) lassan menekülőre fogtuk a dolgot, és
a Vörös hegyen átrohanva örömmel tapasztaltuk hogy az erdő közt végre szélcsend
fogad. Egyetlen bánatom hogy nem vártuk be a magasabb részeken a várhatóan
látványos naplementét, és ismét úgy kellett hazaindulni, hogy egy naplementére
újra vissza kell térni. Még ezen a télen.