2011. szeptember 14., szerda

Túramozaik – Picatura gerincmászás

Amint ígértem két olyan túraleirással hozakodok elő amelyet tapasztalt hegyikecskék igencsak élvezhetnek. Nem túl nehéz, igazán látványos .. úgynevezett élménymászások. És teszem ezt „túramozaik” sorozatom részeként ... hiszen már régebbi kiruccanások élményei. És hogy a rekkenő nyári hőségbe kis hűvös felüdülést hozzak, egyik téli – kora tavaszi – mászásunk fotóit mutatom.

kora reggeli fények
Az előttünk álló feladat

Amint valószinüleg tudjátok – vagy ha nem, akkor a gugli megmutatja – a Picatura gerinc a Bucegi hegység része, a Fehér völgy déli falait koronázza, és egyenesen a Hősök Keresztje mellett vezet ki a tetőre. Bár a teljes gerincmászás a Szárazvölgy felől kezdődik, és átmegy a csúcson is, ezúttal – a hó minősége miatt is – a Fehér völgyből mászunk ki a gerincre a Picatura csúcs utáni nyeregbe. Ez sem egyszerű mulatság, igencsak szorítani kell a jégcsákányok nyelét az eredményhez. 

A Fehér völgyből felvezető vályú  (B. Zoli fotója)

A nyeregből már a sziklamászás az alap, a fűves párkányok által megszakított sziklafalak komorsága emelkedik a fejünk fölé. Néha azt hiheti az ember hogy sosem fog végetérni, egyik szakasz a másik után következik, szinte rutinos mozdulatokra kényszerítve ... majd ott találjuk magunkat a gerinctúra jellegzetes kürtője alatt. Kis mélyedésbe szorulva csak a kéményen át lehet kijutni, és mindjárt a legkitettebb szakasz következik, ami egyúttal a nehéz részek végét is jelenti. 

... a gerincen .. alattunk a Picatura csúcsa ...
A túloldalon látható a Fehér völgy fala és a felső részen áthaladó Costila párkány
Az Óriások Teknője (Blidul Uriasilor - RO)
Picatura gerinc (B. Zoli fotója)
M. Előd mászás közben (B. Zoli fotója)
B. Zoli mászás közben ..
... lassan kiérünk a nehéz szakaszokból ... (B. Zoli fotója)
A Szárazvölgyből kivezető vályúk egyike ...
... és a még mindig felettünk tornyosuló Hősök Keresztje.

A kétoldalt tátongó mélység ezután sem hagyja lankadni a figyelmet, de a lassan kiszélesedő hegyhát még mindig az égig tart. Csakis akkor bukkan ki a mászó a tetőre amikor már úgy érzi  - akárcsak a légiós - hogy mindig csak egyetlen lépésre maradt ereje. De itt már csak a Hősök Keresztje emelkedik magasan. 

A Hősök Keresztje (Monumentul Eroilor - RO)


És mondanom sem kell hogy bár győztesként állunk a késő délutáni napsütésben .. ez még csak az út fele, le is kell még jutni a hegyről .. és a fáradtság egyre inkább érezteti hatását. A késő esti órák már csak egy csendesen bandukoló csapatot látnak viszont a városka utcáin ...







0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése