2011. július 16., szombat

Gyilkos tó


Gyergyói látogatásunk alkalmával jutottam fel - végre - újra a Gyilkos tóhoz. Régen volt hogy utoljára tiszteletem tettem e fennséges tájon, és persze most is csak rövid kis időt szánhattam magamnak újra felfedezni a környéket. Természetesen erre nem egy nyári vasárnap délután az ideális időpont. Az egyre nagyobb számban látható turistacsoportok, és a bővülő bóvliárusok hada birtokolja ilyenkor a tó partjait, és jólesően nyugtázom hogy a Szent Anna tónál sikerült kordába tartani az ilyen mérvű rontásokat. No de visszatérve a helyszínre ... fotógépemmel nyakamba indulunk el megkerülni a tavat. Igencsak nehéz egy nyugodt zúgot találni ahol nem kell minduntalan embereket kerülgetni. Hangosan adják tudtára a világnak hogy ők itt vannak, de lassan eltompul a zsivaj amint a tó vadabb felső végéhez közeledünk. Szerencsére a hegyoldalba felkapaszkodó ösvény már elég hogy kiszűrje az idelátogatók nagyrészét.

Azt hiszem mondanom sem kell hogy fotózni sem éppen ideális a kora délután. Sajnos a víztükröt borzoló enyhe fuvallat sem segít - elveszítem az annyira áhított tükröződéseket. Örömmel látom hogy amint befordulunk a keskeny felső szorosba, a tó felszíne sima, így innentől már a fotózás a főcél. Igyekszem kihozni valami jellegzetes hangulatot ... és mint eddig is minden alkalommal, megígérem magamnak hogy egy hajnalon jövök fel ide újra, amikor van mozdulatlan vízfelszin, reggeli ködös-párás hangulatok, és rajtam kivül egy árva lélek sem. Az egyre bővülő épületeket sajnos nem lehet már elkerülni, de azért még maradt olyan sarka a tónak ahol ez a dolog már nem zavar.

No, "sok beszéd szegénység"- mondja a székely, és én ilyen szempontból egyre székelyebb vagyok. Inkább hagyom a fotókat hogy helyettem meséljenek ...


... háttérben a Kis Cohárd tömbje ...




Erdélyi harangláb

Erdélyi harangláb



Borsos varjúháj


A Békás szoros hatalmas sziklafalait sem hagyhattam ki, de itt is nehéz nyugodalmas helyet találni. No meg újra eszembe juttatja hogy sok-sok éve készülök már a Kis-Békás szorost végigjárni, és mind a mai napig tartozok magamnak egy olyan körúttal amely a szoros fölötti sziklafalak tetején vezet át. Beleértve ebbe az Oltárkő tömbjét is !!

--- a szoros felső bejárata ...

.. és az összetéveszthetetlen Oltárkő -



... őket meg ki nem hagyhattam a sorozatból ... :)

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése