Egyszerűen nem akar már lenni egy olyan hétvége amikor az időjárás lehetővé tenné a gondtalan fotótúrázást. Túl nagy lavinaveszély, szürke, esős - havazós- szeszélyes időjárás,
valami mindig közbejön. Tudom .. most erre azt mondjátok hogy ilyen körülmények közt is van varázsa a Hegynek ... igen, így igaz ... de most mégis a jobbat keressük.
És mivel ehétvégi tervünk a Csukás hegyre vezetett volna, előkerültek a régebbi Csukás fotósorozatok ... és hát ha már nem mentünk el odáig, akkor ezek közül fogok megosztani veletek.
2007 áprilisában a kézdivásárhelyi Sport Klub, pontosabban annak SpeoAlpin szakosztálya vezetésében lett megszervezve a túra, és igencsak meglepődtünk amikor az indulás helyszínén tömeg várt a buszra . Nos - gondoltuk - téli túrázásra nem lessz könnyű ekkora társasággal, de egye fene ... legalább nem fogyunk ki a viccekből.
A Bratocea hágónál szállunk ki az autóbuszból ... innen kezdődik a Bratocea gerinc amely hosszan elnyúlva egészen a főcsúcs alá vezet. Ez az útvonal megspórolja az erdőszintet is, ami legtöbb Kárpáti túrán végtelennek tűnő kutyagolást jelenthet. De itt pár perc alatt már elég magasan vagyunk, és innen már a kilátás is biztosítva van mindvégig.
Hosszú sorban kígyózunk a gerincen, a fényesen csillogó hókristályok varázslatos világában. Minden olyan kitett, eljegesedett, vagy különleges terep előtt amolyan gyorstalpaló megbeszélés szükségeltetik, hiszen az elsődleges szempont mindig a biztonság marad. Persze nem lehet teljesen rizikómentessé varázsolni ... de mindenkinek lehetősége van mérlegelni a helyzetet, és elhatározni hogy folytatja az utat, vagy visszavárja a csapatot.
... előbukkan a csúcstömb ...
... míg a szemközti oldalon a Zaganu gerinc sziklái vonzák a tekintetet ...
A csúcstömb alatt (Pálházi Robi fotója)
A csúcstömb
A csúcstömb alá érkezve éleződik ki a nap legkényesebb szakasza, de a csoport lelkesedését lehetetlen megtörni. Egymást bíztatva állunk a meredélyen, gond nélkül jutva a csúcsgerincre.
A csúcsgerinc
A gyülekező felhők alatt átsütő nap még élesebbé teszi a kontrasztokat, a gerin hóval borított fehérsége kiemelkedik a háttér erdősávjai és a horizont sötét felhői előtt. Fényben úszó ösvény vezet a csúcsra, majd ugyanazon az útvonalon erszkedünk vissza. Az ereszkedés több időt vesz igénybe, mindenkinek figyelnie kell a közvetlen mellette haladó társaira, a kicsúszás veszélye miatt. Majd leérve a biztonságos, széles hegyhátra, megkönyebbülve sétálunk lefele a sziklaóriások között.
Pálházi Robi
A hegység jellegzetes sziklaalakzatai kiváló fotótémák, hófehér mesevilágba kalauzolva a túrázó társaságot. A kézdivásárhelyi turázócsoportnak ez volt az első téli megmérettetése, és kiválóan helytállt. Azóta már számtalan csoportos és egyéni téli túra volt, és a hóval borított hegyvidékek világa örökre belopta magát az emberek szívébe.
... a lemenő nap fénye világítja meg a Zaganu gerincet,
mintegy búcsut intve a látogatóknak ...
valami mindig közbejön. Tudom .. most erre azt mondjátok hogy ilyen körülmények közt is van varázsa a Hegynek ... igen, így igaz ... de most mégis a jobbat keressük.
És mivel ehétvégi tervünk a Csukás hegyre vezetett volna, előkerültek a régebbi Csukás fotósorozatok ... és hát ha már nem mentünk el odáig, akkor ezek közül fogok megosztani veletek.
2007 áprilisában a kézdivásárhelyi Sport Klub, pontosabban annak SpeoAlpin szakosztálya vezetésében lett megszervezve a túra, és igencsak meglepődtünk amikor az indulás helyszínén tömeg várt a buszra . Nos - gondoltuk - téli túrázásra nem lessz könnyű ekkora társasággal, de egye fene ... legalább nem fogyunk ki a viccekből.
A Bratocea hágónál szállunk ki az autóbuszból ... innen kezdődik a Bratocea gerinc amely hosszan elnyúlva egészen a főcsúcs alá vezet. Ez az útvonal megspórolja az erdőszintet is, ami legtöbb Kárpáti túrán végtelennek tűnő kutyagolást jelenthet. De itt pár perc alatt már elég magasan vagyunk, és innen már a kilátás is biztosítva van mindvégig.
Hosszú sorban kígyózunk a gerincen, a fényesen csillogó hókristályok varázslatos világában. Minden olyan kitett, eljegesedett, vagy különleges terep előtt amolyan gyorstalpaló megbeszélés szükségeltetik, hiszen az elsődleges szempont mindig a biztonság marad. Persze nem lehet teljesen rizikómentessé varázsolni ... de mindenkinek lehetősége van mérlegelni a helyzetet, és elhatározni hogy folytatja az utat, vagy visszavárja a csapatot.
... előbukkan a csúcstömb ...
... míg a szemközti oldalon a Zaganu gerinc sziklái vonzák a tekintetet ...
A csúcstömb alatt (Pálházi Robi fotója)
A csúcstömb
A csúcsgerincA gyülekező felhők alatt átsütő nap még élesebbé teszi a kontrasztokat, a gerin hóval borított fehérsége kiemelkedik a háttér erdősávjai és a horizont sötét felhői előtt. Fényben úszó ösvény vezet a csúcsra, majd ugyanazon az útvonalon erszkedünk vissza. Az ereszkedés több időt vesz igénybe, mindenkinek figyelnie kell a közvetlen mellette haladó társaira, a kicsúszás veszélye miatt. Majd leérve a biztonságos, széles hegyhátra, megkönyebbülve sétálunk lefele a sziklaóriások között.
Pálházi Robi
... a lemenő nap fénye világítja meg a Zaganu gerincet,mintegy búcsut intve a látogatóknak ...
2 megjegyzés:
Nagyon jó fotósorozat, üdv!
Helló ..köszi .. ezek is a régi Canon S1 IS-el készültek.
Szerettem azt a gépet ... de persze az ember mindig vágyik jobbra, nagyobbra .. ilyenek vagyunk ..
Megjegyzés küldése