Rövid, szürke nap utáni hosszú téli estén, csendben üldögélek itthon, talán csak a tűz kellemes pattogása hiányzik a képből. Eszembe jut a nap meleg simogatása a tarkómon, a színek kavalkádja, és nemegyszer azon kapom magam hogy régebbi fotóimat lapozgatom.
Ezúttal a horvátországi Plitvicei tavaknál tett látogatásaim alkalmával készített fotók kerültek előtérbe. Már régebben is közölni szerettem volna őket, de most hogy újra a kezembe kerültek .. íme megteszem. Igencsak csodálattal tölt el e kis sarka a világnak, sehol nem ismertem annyi árnyalatát a zöldnek mint itt. A természet gazdagsága besűrítve e piciny területre ... elismerem hogy engem lenyűgöz ez a hely.
A víz fáradhatatlan munkája alakítja a teret, az életet ... átsiklik a tájon, vissza sem nézve hatalmas művére.
Mérhetetlen csodálkozással, szinte bután bámulom a kékeszöld víz csillogását, teljesen leköt a színek pompája, majd észreveszem hogy a ösvény mentén minden lépésemet halak követik. Teljesen megbíznak bennem, ha mozdulok ők is elindulnak, ha lehajolok szinte üdvözölnek. A kristálytiszta vízben tisztán látni minden kis részletet, szinte búvárként lehet figyelni a vízalatti élet minden mozzanatát.
A mozdulatan vízfelszínen tükröződő hegyoldalak millió színe szinte kényszerít hogy megörökítsem minden pillanatát. A tavak medrétől a csúcsokig itt minden egy egészet alkot ... egy kivágott fa azonnal megcsonkítaná a teljességet. Egyszerű csodálóként állok itt e harmónia előtt.
És a vízesések ... annyi változatban ... a víz a mésztufagát akadályait átlépve bukkan csendesen az alant elterülő felszínre, vagy hatalmas robajjal zúdul alá egy-egy meredélyen.
A völgyben amelyet sűrű erdőkkel borított hegyek vesznek körül, láncszerűen kapcsolódik egymásba az a tizenhat, kisebb-nagyobb tó amely a Plitvice nemzeti parkot alkotja. Legtöbb ember a tengerpartra való igyekeztében meg sem áll e csoda mellett, márpedig aki ezt nem látta, az Horvátországot sem látta. És az a tény, hogy egy háborúk által szabdalt, viszonylag fiatal országban ilyen szintű természetvédelemmel találkoztam, sokat elárul a horvátokról. Valahogy így kell csinálni ha egy állam komolyan gondolkodik arról hogy a turizmusra is alapozza a jövőjét.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése